Cion bölcseinek jegyzőkönyvei

csak azért, hogy a tagadás kedves szokásának hódolhasson.

123.Újból visszatérünk a sajtóra. Az újságokat és általánossáng

mindennemű ny omdatennéket - a jótállási összegeken kivül - az oldalak
mennyiségéhez képest bélyegadokkal fogjuk illetni. 30 oldalon aluli irások
után az adókat meg fogjuk duplázni és egy külön kimutatást fogunk
életbeléptetni. Ezzel már a folyóiratok számát reméljük korlátozni, melyek
minden nyomdatennék közül a legártalmasabb mérget termesztik, az írók
továbbá kénytelenek lesznek olyan nagyterjedelmü értekezéseket irni, hogy
ezek már a magas árak miatt is csak kevés olvasóra fognak előeláthatólag
szert tenni. Azonban az, amit mi fogunk kiadni avégből, hogy az embereket
az általunk ohajtott szellemi irányzatba neveljük, olyan olcso lesz, hogy
mindenkinek kapkodnia kell majd utána. Az adó le fogja csillapítani az
emberek irásdühét, míg az írók a bírságok következtében függésbe fognak
kerülni velünk szemben. Ha közülük egyesek ennek ellenére is írni
akaJnának ellenünk, akkor munkáik részére nem fognak kiadot találni, mert
minden kiado vagy nyomdász kötelezve lesz egy munka elfogadása előtt
bekívánni az általunk kijelölt hatóság nyomtatási engedélyét. Ily módon
idejekorán tudomást szerezhetünk az ellenünk tervezett támadásokról és
megfoszthatjuk ezeket ütköző erejüktől, amennyiben ugyanezen tárgyról
szolo nyilvános kőzleményekkel megelőzzük ezeket.

Könyvek és újságok: két legfontosabb nevelési eszköz. Ebből az okból
kormányunk meg fogja szerezni a legtöbb újság és folyóirat tulajdonjogát.
Ezáltal mindenekelőtt ki fogja kapcsolni a nem hivatalos sajto káne'kony
hatását és a leg- hathatósabb módon fog befolyást gyakorolni a nép
hangulatára. Minden tíz tőlünk távolállo újságra és folyóiratra harminc
olyan fog jutni, amelyeket mi magunk alapitottunk. Ezt a nagy
nyilvánosságnak természetesen nem szabad megtudni.

Újságjaink és folyoirataink tehát külsőleg tartozzanak a
legkülönfélébb irányokhoz abból a célból, hogy megszerezzük
a mit sem sejtő gójok bizalmát, hogy valamennyiüket
kelepcébe csaljuk és ártalmatlanná tegyük.

Első helyen fognak állani azok a folyóiratok és újságok,
amelyekre az a feladat fog hárulni, hogy érdekeinket minden
esetben és időben képviseljék; befolyásuk azért aránylag
csekély lesz.

Második helyre fognak kerülni a félhivatalos lapok, melyeknek
feladata lesz megnyerni részünkre a közönyösöket és a
lagymatagokat.

A harmadik helyre fogjuk helyezni látszólagos ellenzékünket, melynek
legalábbis egy lapot kell fenntartani, mely külsőleg a legélesebb ellentétben fog
velünk állani. Igazi ellenfeleink ezt a látszólagos ellentmondást valódinak fogják
tartani, ők azokban az emberekben, akiktől ez kiindul, elvbarátokat fognak látni
és ezek előtt fel fogják tárni kártyáikat.

Mi a legkülönfélébb irányzatú újságokat: arisztokratikusokat,
köztársaságiakat, sőt anarchisztikusokat is fogunk támogatni,
természetesen csak addig, amíg az alkotmány fennáll.
Ezeknek az újságoknak, mint Visnunak, a hindu bálványnak,
ezer keze lesz, amelyek mindegyike érezni fogja valamely
szellemi irányzatnak érverését. Mihelyt egy érverés gyorsabb

.41.
lesz, láthatatlan kezek az irányzat híveit a mi céljaink felé
fogják irányítani, mert senkit sem lehet könnyebben
befolyásolni, mint egy felizgatott embert, aki nem tud
higgadtan gondolkozni. Azok a tökfilkók, akik azt hiszik, hogy
pártlapjuk véleményét képviselik, a valóságban csak a mi
véleményünket fogják utánamondani, vagy legalábbis azt a
véleményt, amely nekünk éppen megfelel. Ok azt képzelik,
hogy pártjuk irányvonalait követik és nem veszik észre, hogy
ama zászló mögött masíroznak, amelyet mi lobogtatunk
előttük.
Avégből, hogy újságtáborunkat ebben az értelemben vezessük,
ennek a vállalatnak különös gondot kell szentelnünk. A ,,sajtó
központi osztálya" elnevezés alatt számos, többnyire általunk
alapított irodalmi egyesületet fogunk összevonni, amelyekben
embereink észrevétlenül ki fogják adni a jelszót. Törekvéseink
megítélésénél lapjaink mindig felületesek lesznek, a dolgoknak
sohasem fognak a velejéig hatolni; a hivatalos lapokkal pusztán
szóharcot fognak folytatni avégből, hogy bennünket
részletesebb fejtegetésekhez indítsanak, amelyeknek azonnali
közlése az első hivatalos hirdetésben célszerűtlennek
mutatkozott. Ez persze csak akkor történhetik meg, ha reánk
nézve előnyös lesz.
Az ellenünk intézendő látszólagos támadások még azt a
mellékcélt is szolgálják, hogy a néppel elhitessék, hogy teljes
szólásszabadsággal rendelkezik. Ha bennünket azután a velünk
ellenséges lábon álló sajtóban a szabad szó elnyomása miatt
csakugyan megtámadnak; akkor bizalmi embereink könnyen
nevetnek. Azt fogják mondani, hogy ezek a lapok esztelen
állításokat hangoztatnak, mert nem rendelkeznek ellenünk és
intézkedéseink ellen tárgyilagos érvekkel.

Miután a tényleges események nem jutnak nyilvánosságra, ezért
ilyen eljárással meg fogjuk nyerni a nép bizalmát. E bizalomra
támaszkodva a közvéleményt minden államjogi kérdésben
szükség szerint fel fogjuk izgatni vagy megnyugtatni,
meggyőzni vagy zavarba hozni; majd az igazságot, majd a
hazugságot, majd tényeket, majd helyesbítéseket fogunk
lenyomatni, aszerint, hogy a hír milyen fogadtatásban részesül.
Alapelveink közé tartozik, hogy a talajt mindenkor óvatosan
kifürkésszük, mielőtt reá helyezzük lábunkat. A sajtó ellen
alkalmazott ezen intézkedések következtében biztosan le
fogjuk győzni ellenségeinket, minthogy nem állanak
rendelkezésükre olyan lapok, amelyekben véleményüket
teljesen kifejezésre tudjákjuttatni. Meg leszünk kímélve attól a