Szepesy Gyula Nyelvi babonák

Ezzel a sorral kezdődik Petőfi Sándornak egyik legszebb leiró költeménye: A Tisza. Több mint
egy évszázadon át egyetlen tanámak, egyetlen nyelvművelőnek se jutott soha eszébe, hogy
Petőtinek ezt a sorát magyartalannak bélyegezze. Az l9óS—ös esztendőnek kellett eljönnie,
hogy ez is bekövetkezzék. Mégpedig éppen az elő bb tárgyalt ami-pemek a során. A per
izgalmait szemlátomást nehezen viselő Nagy J. Bela, aki a perben Pet őtit és Aranyt is
elmarasztalta, ezt írja: _,még sok másfélét is felsorakoztathatnek, közülük ezeket: ))Nyári
napnak alkonyi/[alánál Megállek a kanyargó Tiszánála (Petöfi: A Tisza). A nemet beszél így:
[Je/' Sonnenanlergang, mi magyarok azonban alkonyatkor, naplementekor állunk meg valahol.
))Mondjátok—e az est óráina'l: Hát a mi Sándorunk most mit csinál?(( (Pet őti: István öcsémhez).
A rim itt is pompás, de a raghasználat bizony megint rossz, mert nem az est óráinál szoktunk
beszelgetni, hanem az est óráiban, az esti órákban." - Klasszikus költőinknek ezt a leckéz—
tetesét semmikeppen sem tekinthetjük helyénvalónak. Célravezet ő bbnek tartom, ha minden
szempontból tüzetesen megvizsgáljuk a -nál, -ne'l funkcióit, szerepét, lehetséges alkalmazását.
Vegyük először A Tisza cimü verset. Nagy ] . Béla germanizmuskent kárhoztatja a -na'l, -nél
ragnak időhatározói használatát. Pedig egészen közönséges a népnyelvben és a köznyelvben a
holdvilágnál, holdfényne'l, napvilágnál, nap/ényne'l kifejezés. De Petőfi versében voltaképpen
nem is csupán időhatározóról van szó. Sokkal többről. A költő ott áll a Tisza partján, és
gyönyörködik abban afestményszerű látványban, amit a tiszai táj nyújt a lenyugvó nap suga-
raitol megvilágítva. Késő délutáni séta közben hirtelen megtorpan, és megáll egy leny ügöző
termeszeti !iíneme'nyne'l: :) nyári napnak alkonyalatánál.
Nézzük a másik verset. Nagy ] . Béla hibáztatja az ,,es/ óráina'l" kifejezést mint idegenszerű-
séget, és szerinte magyarul csak igy helyes: _,az est áraiban, az esti órákban". A -na'l, -ne'l
ragos kifejezéseket a múlt században még a nyelvtanirők se hibáztatták, és olyan alakokat is
helyesnek tartottak, amiket késöbb a nyelvmivelök szigorúan elítéltek. Ez a józan fölfogás
egészen érthető, hiszen régebbi időkből is idézhetünk idöhatárözói kifejezéseket -nál, -nél
raggal. Például: ,,Kegyelmed levelét énnekem kedden gyertyavilágna'l hozták" (1548); ,,A
hadakkal talán még napvilágnál az dioszegi erdőnél lehetek" (Nyelvtörteneti szótár). S ha az
idegenszeriiseget is meg-piszkáljuk egy kicsit, akkor a nemet szótárban böngészve ezt találjuk:
,, in den vorgerüekten Abendxtunden'í ami szó szerint leforditva igy adhato vissza: ,,A késő
esti órákban. " Tehát nem az es! óráina'l.
A nyelvhelyességi kézikönyvek szerzői állandóan arról panaszkodnak, hogy ,,baj van a
ragokkal". Bösszús hangon kárhoztatják ezt vagy amazt a ragót, amiért túllépi hatókörét,
elfoglalja más ragok helyét, terjeszkedik azok rovására.
A magyar nyelvnek több mint húsz ragja van. Sokkal több, mint egy sereg más nyelvben.
Hogyan lehet olyan célt kitűzni, hogy minden rágnak milliméter pontossággal kijelöljük azt a
területet, amelyen belül müködhet, S amelyen kivül nincs joga müködni? Gyakori jelenség,
hogy ugyanaz a szó két ragot is kaphat ugyanabban a jelentésben. Szokták mondani: temetőben
és temetőn (_,lly késő éjszaka ki jár Ott kinn a temetön'l"), erdőben és erdőn. Azt mondjuk:
télen, nyáron, de tavaxxzal, ővszel; iskolában, de főiskolán stb. stb.
Néhány ragunk például a hol, hová, honnan hármas irányú rendszerben helyezkedik el. A -nál,
-ne'l rag a -to'l, -tó'l és -hoz, -hez, -nöz raggal alkot egy csoportot. Az utóbbi két rag használata
tehát könnyen befolyásolhatja a -nál, -nel használatát. Nem kell mindjárt a nemet bei hatására
gyanakodnunk. Például: _,Egy órás vita után jutottak el a harmadik kérdés tárgyaláxához.
Ennek a kérdésnek a tárgfala'sa'nál arra is tekintettel voltak, hogy..."

55
A -nál, -nél rag használatának nyelvhelyességi kérdéseiről Imre Samu irt egy jól áttekinthető
tanulmányt a Magyar Nyelvőr 1957-es évfolyamában. Megállapítja, hogy a -na'l, -ne'l rag
használatával kapcsolatban a bíráló cikkek meglehet ősen határozott álláspontot fogfainak el.
Ennek ellenére nem rajzolódik ki belőlük egységes kép. Közös hibájuk ezeknek az irásóknak,
hogv a szerzők nem vizsgálják még részletesebben a kérdést. tobbnvire egv-két általános