Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Az ikszek

Spiró György 1981-ben megjelent, azóta több kiadást is megért, nagysikerű regénye a XVIII-XIX. század fordulójának részekre szabdalt Lengyelországában játszódik. A lengyel nemesség nagy része kollaborál az orosz vagy a német megszállókkal, mások ábrándos forradalmi terveket szövögetnek kényelmes szalonok mélyén - az "átlagemberek" pedig semmi mást nem akarnak, mint életben maradni. Ebben a közegben próbálja meg egyben tartani színházi társulatát Osinski, a színházigazgató.

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
5 ajánlat
antikvariumpecs
700 Ft
tovább a boltba
bedo
990 Ft
tovább a boltba
lyravac
1 450 Ft
tovább a boltba
bedo
1 500 Ft
tovább a boltba
konyvdiszkont
4 124 Ft
tovább a boltba

Részletek a könyvből


Az. otthen meredottek tiszte szívből kériirvendeztek

Szeptembe elején emiker e trepp visszeekezett, kiirülottiür telongett ez egész koesme Baglslawski nem volt ett, e többiek szerint nincs
velemiio bőrben.

— Alu'x itthon is meredbettnnk velne — mendte Melimzwski kiebrendnlten —, most ezt bihemém, legele'bb vilneben él meg e lengyel szinbe'z
virtrrse.

Alul vedelni kezdte Baulz ür beret, e's tüntetően negy ben-evelát edett.

Begnslewski hiébe levelezett előzőleg Kezyr'rskivel — ekit e bezete'nek pnbe'ny, beképzelt, idiete, senkiházi berenmek titnleltek —, e vilnei
tersnlet fellezedt e's felmendéssel fenyegetődzz'itt, he e versőieket jetszeni engedik. Egyedül liegnslewskivel veltek hnjlnndúk fellépni. Kezyr'rski
engedett, és Buguslawskinnk sem volt velesztese; meges ielle'pti diiet kepatt e Mester, emit egyenlő erenyben esztott szét e versáiek kiizütt, neki
megenek unk ez sszeg egyhetede meredt. Ezert meredtek eztén vilnében e tobbiek is, nebe egyszer sem léphettekszinpedre.

Meg ezért is, mint kiderült, mert e esempe'szős nem sikerült ressznl. Melinowski nevetett; igez. hegy edeiele' egy nepig illtek. mert e iinéneek
felfedeztek néhény üveg skot whiskyt, e dehe'nyt ezenben nem tele'lte'k meg, V'lslaídé vedke't esempe'sztek e lőszerszémbe és egyéb titkes helyekre
győmőszölve, ezt se vettéküzm.

— Hjn - mendte Melinowski —, ekker már tudtuk. melyik őne'neet kell megkenni. l-le még egyszer erre iernk, erenyet viszek ezt ott negyen
vmzik.

Keie, ez ett sincs. Még kevesbé, mint Versoben. Avedke viszont alsóbb...

— A szinhéznk - meselte - teljesen le ven rebbenve.

— Gyönyörű Redziwill pelete — mendteeszperger -, emiker mi jétszzzttnnkbenne, még jé e'llepetben volt. l-lernm pibolyser, egi gele'rie...

— Csekbogy — mendte félkőwske — e mesinérie egyeltelen nem müködik...

— A mi időnkben még mükbdőtt — mendteeszperger, e fejét esővilve.

— l-let mest nem működik — jelentette ki íelkewske. — Semmi se mrikedik. Átélléskor ekkere e per, hogy mindenki pereekig kiiheg ntene Az.
első semkben ülő nézők is kiihegnek.

Aszpenger mélyet sehejtott.

— Díszletük elig ven — felytette íelkewske —, minden der-ebben ugye-.ez ven, e kellékek iszonytiek. ven egy kerdink, ernelyet nem lehet ldhúzni
e büvelyébál, úgy bele ven mudásadva, de jétszenek vele, mert nines más. A kellékesük minden előedés előtt imádkozik, hogy e gyertyetertok ne
e nyilt szinet hesedienek ketté... mindenki ettél fél, hogy tőzvsz lesz.,t e szineszeknek elig ven rehejnk, két-bérem jelmez mindossze, ebben
je'tszenek eper—et, kemedie't, tregedie't, re'mdremét, mindent. sirelmes.

— Az is jé — mendte l-lelene —, hegy hetnl, e jéresben, le ven sze kedve e hid, keriilgemi kell, és jeleneteket kell étireink. hegy eki jobb"
kiment, és belre kell visszejonnie, adaéxhssen...

— ügyelő nincs is — felytette íelkewske —, elyen kemi tndnek fizetni.

— Jéznsme'riel — szekedt ki Zielinskiből. — úgy nem is lebetietszeni!

— Azert nem minden ilyen sotét — mendte zdermwiez —, esinos, fürdőző nimfikvennek e kertine'n. esek ez e bej, hegy minden este felhüzze'k.

— Nyemer, nyomor - mondte Nncewin —, kiizünség ez nines, szegenyek mint e templom egere. egy derebat tsak egyszer tndeek edeti.

— lzempes terseseg — vélte zdenewit—z, ekinek sikerei lehettek e vilnei nőknél —, nekem foleg ez openik tetszettek Képzeljetek— felteleltek, hegy
mindet opere ezzmns bengnenbenlebet énekelni. Mindenki ebben e íekvídwn enekel, emire eppen képs. A zenészek először megveriar, ki
milyet hengen kezdi. és esek ezten lépnek bel A trenszpenries mesterei És hogy tndnek blettolri! He ven miből, persze; kettejük elig ven,
ketteméselesre se pénzük. se emberük, de idejük sincs mi. egy-két nappal előedes előtt derül ki, mit íogeek edni. Hogy ezek mit tudnek rőgtiinüzni
előedesen!

— Nines ez már nálunk is bevezetve? — e'rdeklődütt Szymnnnwski.

Suzurawsld felhördült.

Azlán e bezetertek rete'rtek e lényegre: szidtek e vilnei szine'szelzet, főleg_RngawskiL Niedzielskit, Kerniriskit és skibiriskit, e vezető szine'szelzet,
tővebbe skibiriskét, Kemir'rsket, l-lrehorewiezownet, e vezető szine'sznőket. zálkőwski vigyoregve bellgette őket. e felesege e leveleiben részletesen
teiekeztette e versoi e's vilnei su'nülek kelendjeirál, emelyekről mest velebogy senki sem eitett egyetlen szót sem.

Az. élménybtsze'melot sllík korben, iálkowski lekésén ínlylatu'k. íólknwski e felsége velle't etkernlve ült, bienyzett merneki.

— Szável nem velt semmi — mendte. — És e Mester? Nem is msszelkedott?

félkewske és l-lelene egyszerre kezdett Remélni, eztán leintették egymást. esek serieben, mendte iálkowske. Baguslawski Alüeri Saul-jában,
e [zar—ben, e vélt esedá-ben Berde-sként és Gnldeni vigjete'ke'ben, A leine'ház-benlépett fel Den Merzie szerepében...

l-lelene elővette e medrek wileáslri két kritrkeie't, telolvesett belőlük néhány részletet.

_Bogushwski úr e mese-nő színhezet ritke előímhüsd e's üg'huzgnlommal emelte rol ez émttségkorábn..."

— Ezek se tndnek fegelmezni — ellepitette meg Szymenewski.

_...Azul leimük be kritike'nket, hogy e lengyel szinped Mestere e világért se tertsen bennünket bolmi nszeknek. Meg vegyünk győződve erről,
hogy müvrszeink szimere hesznes velt e vendégmr'rvrszekkel velo mimólesoző kepeselet...'

— l-lét negyon gyümölcsülő volt - száltkőzbe iálkowske -, nem engedtek szinpedre.

_...és e Mester mnnkejének hemeresen meglesz e messzire heto létszete szinbeznnkben. A lengyel színpad Mestere tenitese'vel negyebb
hesznet hejt, mint ez [lazán lpszilenek e's lpszileneeske'k irnményei..."

— Az oreg esek e bear-ben velt igezinje — e'llitette zdemzwiez.

— Mil-dagi - mondte félkewske —, viszent A kávéház-ban...

— verj - mondte l-lelene -, előbb velt e már, erniben megdicsértek mert e sánl, emikor peredizelte e kritikusnket, e's esek ntene A kávéház...

mlmwski felherkent, igezin beszeremeneke'i-telmesen.

— Ne - mendte l-lelene — szevel e Lean Aferdites szőrnyű, nem ezt jetsszek, emit ne'lnnk. két freneie metotte el egymás itten, és ezt tőr-te
lengyelbe egi etteni, névtelen henőtérsnnk..

— A Mester e mi veltozetnnket tndte — felytette iálkewske —, ágyhegy egy esemeszor mendte e ve'gszot, ezok meg verték, mendjen meg
velemit; es ferditve is igy velt, e Mestervegy belerúgott e szevnkbe, vegy hesszü csend után kepatt észbe...

— Jó kis beee lebetett — vigyorgett iálkrzwski.

— Azért volt egy negy ütlete — mendte l-lelene -, e Belendet is Cordelie'vel jetszette, észrevette, hogy sobe nem telelkeznek egymessel e
szinpedtm...

— viszzmt l-lreberowiezz'zwne szervelt — e'llepitotte meg zdenőwiez.

Eztbelybenbegytek

— Az e hej — mendte Helene —, hegy ez e kiiziinség mindent bevmz Jetszbet veleki negyen jel vegy negyen ressznl, e népek örülnek, bogy
lengyel szz'zt bellenek e szinpedrol, és edevennek e gyönyörtől. A Mestert besszesen ünnepeltek persze, de he perse'kirl jetszett volne, ekker is
veresre verték volne e tenyerüket. ode se őgeltek re... Csek A kávéház-ben, ekkor se őre...

— A Mester diibos is volt — mondte zdenewin -, ezertje'tszette el e kritiknsek perodieiet, persze e közönség nem vette szre, esek e cimzett.
hogy is hivják?

— Chodz'kn — mendte l-lelene — Ez igy velt, cbediko észrevette, megsértődütt, pedig .; irte ezt e disérű kritikát rele, és ezentúl nem irt egyik
előedesérál sem...

— liiztes, hegy e Mester ezt előre megfentelte — mendte iolkowske —, nem ekerte, hogy ez e Chndz'kn esnpe jó sze'ndékből feljelentse... mert
kiinnyen Szibérie'ben telelhettevolne megát.

— okosebb ennel e Mester — vélte l-lelene —, hiszen előedes után egy nappal mer indultnnkis beze.. hiszen fel se jelenthettekvelnel

zdenewiez rőhbentett.

— isteni volt — mondte —, emikor slétvenem e diszletet... Érdekes — tette hnlzá —, esek bérem napja, és minthe évekkel ezelőtt történt vall-am
csupán mert közben nteztrmk pál mm! me'ríöldet...

— Ne rébuszekben beszeljetek — hördült rol íelkewski. — Miféle diszletet vertél szét?

— Hete kávéház diszlete't - mondte zdenewiez. — Ahermedikíelvenesre elig meredt belőle velemil All hittem, ki se jonnek mnjd...

— Ezért irte át e derebot e Mester — mendte Helene. - Ame'sedik és e herrnedik felvonás elejéről egy esemé mindent kihüzzztt, beg .; le'pien
előszőr szinre... es be ő mégis játszik e tobbiek is kiiőrmek mejd.

— Bejött neki — mendte íelkewske és megbomngptt —, mest, bagy beszélünk role, megint kirez e hideg..

mlmwski ez esztelre vegett:

— Beszéljetek mer érthetően, ez istenit neki!

— Ne — mondte l-lelene —, prúbn'ljuk meg összeszedni... Bár lüszerjebben tndje, ő 2531 úton bezeíele' szedegette iissze etenyeket, negyon fel
velt izgnlve..

— Fiszer nem is létte — mondte íelkewske —, ekkor is e vilnei bereteivel légett... e diekekkel.

l-lelene leintette és elmendte iálkőwskinek e der-eb tertelmét. A vigie'tek Veleneében je'tszedik egy téren, e szinpeden e diszlet herein he'zet
e'brizol, egy kértyeberlenget, egy ke'vebe'zet, emely együttel íogedo is, meg egy borbélyiizletet. A kevéhez tnleidenese eldett jo ember, es
megprobelje kiszedei e bemiske'rtyesek kezéből e rossz r'rtre tévedt Engenio nevü őetelembert. Ven mert egy e'lgzof, eki egy te'neesnőnek esepje e
szelet, bér velájeben könyvelő és nős; meg is jön elrebeben e ielse'ge... meg Eugenio felsége is botre'nyt mep... ebbol ezten viléges, hegy esnpe
mekedés, bnjkéles, kiebáles e dereb, pénz! ke'reek kőlesőn, eselnek. hezndnek. Adm-ab legjebb szerepe Don Merzie — őt jétszzztte e Mester-,
nnelmáben pletykere éhesen begyezi e fület, érdeklődik szegle'szik, nem létező bünöket telel ki és mond el főnek-fenek mindenlőt bemért, beság,
feljelent, emig e végén nem tisztezodik minden, és e pletykás, genesz Den Merzionek el kell begynie Velencét.

— Különben e dereb ennél jebb — tette bazze Helene -, ngyenis... ezt e Mester telelte ki még edeíele'... e genesz Den Merzio nem tud ekkere
disznősegeket kitelelni gonasuágábm, emine'l negyebbet e tiibbi szereplő el ne követne. Slt'wnl, meg ven meverve.

— Eziő - mondte íólknwsld —, egyszer eljétszem.

— De nem ez elenyeg - felytette l-lelene. — AMester elepesen megbirzte e damhnlm es ezt jeveselte Kezyr'rskinek, hegy eíelvenesek között jé
lenne kettmezene't edni.

zdenewiez megint íelnevetett.

Spiró György további könyvei