Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Az érzelmek logikája

Új könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
elfogyott

Részletek a könyvből

Az úgynevezett IO:tesztek nem az imént leírt bonyolult úton

készültek, de nagyjából ugyanúgy néznének ki akkor is, ha így

készültek volna. Amiről eddig egyáltalán nem beszéltünk, az a

névben a Obetű. Ez egy hányadost (kvóciens) jelent, bizonyos

értelemben a szellemi és a fizikai életkor arányát.

Amikor megnézték, mennyire függ a teszteredmény az
életkortól, kiderült, hogy eléggé erősen. Hétéves kor alatt még
egyáltalán nem használható a teszt, ilyen kis gyerekek még nem
értik a kérdéseit. Körülbelül 7— l 8 év között nagyjából lineá—
risan nő az átlagos pontszám. Ezután a pontszám növekedése
lassulni kezd, nagyjából 23—24 éves korban éri el a legnagyobb
értékét, és utána lassú csökkenésnek indul.

Ez nem azt jelenti, hogy 23-24 éves korunkban vagyunk a
legintelligensebbek. Ha azt is megnézzük, Higg-e az életkortól
a környezet ítélete, semmilyen összefüggést nem találunk. Bár—
milyen korú embernek egyforma esélye van rá, hogy magas,
közepes vagy alacsony intelligenciájúnak ítélje a környezete.
Férfiak és nó'k, szőkék és barnák, alacsonyak e's magasak között
sem mutat ki különbséget a környezet ítélete, s így a teszt sem.
Ez azt is mutatja, hogy például a ,,szőke nös" vicceket valójában
nem gondolják komolyan az emberek, a haj szín, s ezen belül a
szőkeség nem játszik szerepet az ítéletükben.

A nem, a testmagasság vagy a hajszín esetében nemcsak a

Ézelrri inenjgmda 173
környezet ítélete, de a tesztpontszám sem mutat különbségeket
egyik nemre, magasságra vagy hajszínre sem. A kor esetében
azonban mutat, és ennek egészen más az oka gyerek— és serdülő—
korban, mint felnó'ttkorban. Felnőttekre az enyhe emelkedés
lB—tól 23—24 éves korig és utána a nagyon lassú hanyatlás egy—
szerűen betudható a teszt torzításának — semmi sem tökéletes.

A gyerekek és a serdülőc esetében azonban más a helyzet.
Természetes, hogy egy tizenöt éves gyerek több kérdésre tud
Válaszolni, mint egy tízéves, és ezt a teszt akkor is kimutatja,
ha a környezet ítélete nem. Mivel a tesztpontszám és az élet-
kor ebben az időszakban nagyjából lineárisan függ össze, van
értelme szellemi életkortól is beszélni: az éppen vizsgált gyerek
teljesítménye hány éves átlagos gyerekének felel meg? Ez mu—
tatja a tesztelt gyerek szellemi korát.

A szellemi és a fizikai kor hányadosát nevezik intelligencia—
hányadosnak. Mondjuk egy adott tízéves gyerek olyan pont—
számot ér el, mint egy átlagos tizenkét éves, és akkor az intelli—
genciahányadosa 12 / 10212. A pszichológusok nemigen szeretik
a törtszámokat, ezért megszorozzák százzal, és 120-as lezról
beszélnek. A 100 alatti lOaz átlagnál alacsonyabb értéket mu—
tat, például ha egy tízéves gyerek teszteredménye olyan, mint
egy átlagos nyolcévesé, akkor az lO:ja 80.

Ez így persze felnőttkorban már nem igaz, egy lZO—as lazjú
ötvenéves nem olyan pontszámot ér el, mint egy átlagos ér—
telmű hatvanéves. Ennek ellenére a skálázást kiterjesztették a
felnőttkorra is, ott is úgy számolják ki az l Ot, hogy 100 legyen
minden korosztály átlaga. Az lO—pontszám számítása során így
kompenzálják a teszt enyhe torzítását annak érdekében, hogy
minél jobban jelezze előre az lezteszt a környezet ítéletét. így
például ugyanolyan teszteredmény egy negyvenéves ember ese—
tében egy picivel magasabb Igit jelent, mint egy 25 évesnél.

Ha már adott a skála, meg lehetett állapítani, mennyi az

174 lVErő László

Mérő László további könyvei