Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

Az elvek csapodár természete

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
elfogyott

Részletek a könyvből

megadni mindazt a lelki segítséget és megnyugvást, amit az istenhitre alapuló
vallások megadnak. A kommunizmus volt eddig az egyetlen olyan nagy
hatású próbálkozás, amely egyfajta ateista vallásnak is tekinthető, csakhogy
sokkal több akart lenni, mint egyszerűen vallás, s így vallásként is hiteltelenné
vált az emberek túlnyomó többsége számára.

A tudomány egyáltalán nem mond semmit egy ateista vallás lehetőségéről,
és hitvakként én sem tudok erről többet mondani. De ha már megszületett
volna egy modern ateista vallás valódi prófétája, azt alighanem észrevettem
volna, ha máshonnan nem, a modern médiából, amely olthatatlanul szomjazik
hiteles és érdekes személyiségekre.

IerNHrr És ATEIZMUS A PSZICHOLÓGIA SZEMPON'I'JÁBÓL

Pszichológiai szempontból nézve a hit mindig valamiféle direkt percepción
alapszik; azért van a ,,hit" szónak sokféle értelme, mert sokféle fajtája van a
közvetlen érzeti tapasztalatoknak. Az istenhitet és az ateizmust, a hitnek
ezeket a nagyon speciális fajtáit azonban érdemes kicsit alaposabban is
megvizsgálni ebből a szempontból.

Az istenhívők (azok, akik ,,színről színre látják" Isten létezését, függetlenül
attól, hogy melyik valláshoz tartoznak és tartoznak—e egyáltalán valamelyik
hivatalos valláshoz) közvetlen tapasztalás útján látják, hogy Isten van,
számukra tehát egy kétségtelenül létező dologról van szó. Ök úgy vélik,
akiknek nem adatott meg ez a fajta tisztánlátás, azok legfeljebb csak tükör által
homályosan tapasztalhatják meg Isten létezését, miközben ők világosan látják,
hogy Isten van, számukra ez nem kérdés.

Az ateista hívők (azok, akik ,,színről színre látják" Isten nem létezését)
szerint amiről mások azt gondolják, hogy Isten, az csak valamiféle káprázat,
érzéki csalódás, esetleg tudatos csalás. Ök azt látják világosan, hogy ott
valójában semmi nincs. Ök úgy vélik, hogy akiknek nem adatott meg ez a fajta
tisztánlátás, azok talán úgy érzik, van ott valami, de ők világosan látják, hogy
Isten nincs, számukra ez nem kérdés.

Mivel a hithez eleve hozzátartozik a kétely, az istenhívők és az ateisták
közötti vita egyik oldalról sem eleve reménytelen. Mindkét oldalról időnként
sikerrel meggyőznek egy—egy embert, és akkor az ő hite átfordulhat, akárcsak
a Necker—kocka. Évezredek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy bár egyes
embereket időnként sikerül meggyőzni arról, hogy amit korábban láttak, azt
helyesebb másképp látni, végső érv mindmáig nem született egyik látásmód
mellett sem. A különböző fajta ,,hitlátók" egymás közötti vitája egyelőre
eldöntetlen, és ez minden bizonnyal így is marad, mert az emberben megvan
mindegyik fajta látásmód lehetősége. Ez nemcsak az istenhívők és az ateisták
vitáira érvényes, hanem az Istent különböző módon látó vallások egymás
közötti vitáira is.

A HITVAKSÁG A PSZICHOLÓGIA SZEMPON'I'JÁBÓL

A hitlátás, illetve hitvakság ugyanúgy nem tisztán igen-nem kérdés, mint
mondjuk a matematikai látás. A ,,nagyon tehetséges" hitlátók és a teljesen
hitvakok között sokféle átmenet is van. Az egyszerűség kedvéért azonban
most a ,,gyengénlátókat" soroljuk a hitvakok közé, és így tekintsük át a
körükben megjelenő tipikus attitűdöket.

A hitvakok közül sokan felsorakoznak valamelyik vallás mögé, mert ugyan
nem látják ,,színről színre" a dogmáit, de hitelesnek érzik a hirdetőit, és ezen
az érzeten keresztül hívőkké válnak. Az is lehet, hogy magukat a dogmákat,
azaz a ,,tükröket" érzik hitelesnek, amelyek által homályosan bár, de mégis
láthatják hit-ük tárgyát. Az is erős motivációt jelenthet, hogy istenhívőként
könnyebb élni, könnyebb meggyógyulni, ha betegek vagyunk, és könnyebb
meghalni is.

A hitvakok közül sokan csatlakoznak ugyan valamelyik egyházhoz, de
ettől még nem tartják magukat istenhívőnek. Felmérések szerint például az
európai katolikusok és protestánsok jelentős része (egyes vizsgálatok szerint
akár 20 százaléka) egyben ateistának is vallja magát. Nem feltétlenül zárja ki
egymást az a kijelentés, hogy ,, katolikus vagyok" és az, hogy ,,nem hiszek
Istenben" — lehet, hogy az illető egy őszinte hitvak, aki alapjában véve a
katolikus elvek szerint él.

A hitvakok egy része ateistának vallja magát, és kívül is marad mindegyik
egyházon. Ennek oka lehet az, hogy aZ ateisták érveit érzi hitelesebbnek, ez
esetben az illető valójában hívő ateista, noha nem ,,hitlátó". Mások azért
vallják magukat ateistának, mert mindegyik általuk ismert egyházat bántóan
hiteltelennek érzik. Könnyen lehet azonban, hogy ha lennének komolyabb
súlyú ateista egyházak, azokat ugyanannyira hiteltelennek éreznék. A
magukat ateistának valló ilyen hitvakok ateizmusa pszichológiai értelemben
nem hit, csak tiltakozás az egyházak általuk hiteltelennek tartot-t
megnyilvánulásai ellen.

Az is előfordul, hogy egy hitvak egyszerre csak ,, hitlátővá" válik, mint
ahogy az igazi vakok között is előfordul, hogy valaki egyszerre csak látni
kezd. Korábban az ilyesmit csodának tekintették, a tudomány azonban ma
már bizonyos esetekben nemcsak megmagyarázni tudja ezt, hanem
megvalósítani is. Ha egy vak ember spontán módon látóvá válik, az többnyire
valamiféle erős traumával van kapcsolatban. A hitvakok hitlátővá válása is
általáhnn valamilvon m'ulvnc halld mpmrávlu'xrhatán orpz'lmfanvn A hitlátr'uvá vált

Mérő László további könyvei