Történelem egyetemes Paratudományok regény novella elbeszélés

JAVIER SIERRA A TILTOTT ÚT

Mi a teljes igazság Amerika felfedezéséről? Elképzelhető, hogy Salamon kincsei a Vatikán birtokában vannak? Milyen titkos üzeneteket olvashatunk ki a világhírű festők képeiből? Javier Sierra tizenkét országot járt be, hogy megírhassa A tiltott utat. A már fiatalon világhírű író úgy ír ősi rejtélyekről, soha meg nem fejtett talányokról, amelyeket - úgy hittük - ismerünk, hogy folyamatos meglepetéssel szolgál. Kutatásainál gyakran hozzáférhetetlen vagy eddig ismeretlen forrásokat is felhasznált, tiltott helyekre nyert bebocsáttatást, sok évszázadon át jól őrzött ajtók nyíltak meg előtte, s ennek eredményeként A tiltott út egyedülálló, semmihez sem hasonlítható könyv lett. Egy kulcs a titkainkhoz, a múltunkhoz, a jövőnkhöz.

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont

megrendelem ide

elfogyott

Részletek a könyvből

mnisban. A sirt. benne az alabástmmsnrkunpgx 1 . - gyűireménye) mintliára múzeum gla-
nont . thébai Királyok Völgyében levö óriási nu ., — tesóm ki. Példaképei mu különleges, uo-
folyosó feltette. A kömyekéhel lluonk'nn ezt . sin , úgyikat gyűjtündt össze. egyúttal . nemlé—
íosztonak az ókorban—, a fáraó múmia'iinak nyom * . ! l . . .; i, hanem]; Sámil—' , mmm
maradi. * .: mt'usák templom.-, az elmélyült; az ihlet
Belzuni netenueiére a Jabin', amelybenaz . _ _— ' — . pedig szüksége lett egy ló műre, amely
dott utas a túlvilágr- utam", érintetlen maradt. ! *, m a helyet.
mutato azonban nem is seitelte, kihez tartozott 4 _' ' vallhogy úgy rendezte el gyüitemenyei, hogy
pompás tankolás. 1817'b2ll még nem feltették " - . a látogatót. Miután tudatosan alakitotta
hlemglilikat, így az .órókkevaiosig nyughelvémk' — ' . ezest. 1833ban. négy évvel huuu elött
diiit előbb Psumisanak. később Ousztreinek 4- 4 . lbrit parlament iegynókűnyvbe foglalta: su—
knlbnlegel [elemű-éggel bírt a súmomra — [n. . mlm. amelyben valaki magával Vin-i az .út-
a kivillgílott knpurso megdöbbentő ham- dm __ ' ** . ,eulviugi' utunkat?
igen közeli mzeftlusbe hozhattam az - -' amikor lefordítotttk . Szeti sur-
nyek nlknlmaaáüról llkotottelképzeléselmm' * ' , v - hierogllíáht. kiderult. hogy annak a
A levélixó terme-zetesen .: Eleunini Misa A '- - vnló reszletek. Ez az ania'sikus szöveg,
.; egy m eredetű, ezereves beavatási . 4 ' . . holtak bimdnlmlban minden próbát ki-
utalt, annely . Penuphoné tunt: e- leltimad— . ' '- Mk A lubilkdml'lveuk egy aki: már
mitoszlm kmodtk E sux-int Pluto!-. : Hall! Um - _ ' m Nem véletlenül motmoltak egy lltánlit '
van; itlene elrnbolta . nep Pernephonét, (. ., - m mmm habár ..a. rudak. mit i..—
nandu M bimdnlmibo. Anyil. vernem kituno _ _ , . . m ismételpték a következőket:
menunmkbtelutel'lumnu'mgyadhvim ! _
lhalutdókbimdalmábLAmltonvégtelennlwk '; ' 'atriebmenan. Miamiba-mm
uu — mben es Arisz, [tunne es Adoniu, llln (. .
riu — ihlette :: ókor; e a mudem kor nagy . . ' "" 1812-ben Champollion olvami kexdte n
nertmhnit. Mint peldul . mbadkómüvetekh. . _ Mieleket. hamarosan felismerte, hogy a a
Sir ]ohn Some subadkbműves volt. _ , Main valoiában egy ősi egyiptomi mondnt.
Ezt unúsítia u 18286: in kbnott Altal- éphm _ Mut lstennőhbz és a mesterhez, aki őt nol-
MasonicH-llmeunynamamuiahm'tóla f' ,,7
coln'r Inn Fieldstől cukúgy, mint a múzeumában '! __ . e mitikus építész örükósének érem ma-
ohit'utmeny. A kép három évvel a nevezetes -
után készült. ezen a heavm társaság iellegute: ANH-_ ' ne?
kében áramlia Sir John Soanet.
A szabadkómüvuszertanh, melynek során ! b'
mrmbol menu válik. kulonos módon az e'leiból : b-
ulba történő átmenetet, majd .: dnb. v-to vigad-U,
ieleníli meg. Ennek után . s.t.m. elsó Ten-plan!-
epms Hiram Abiv turoszi autómata testét - ielképv" ,
— kihi-nák . knpunúiából. Keila alkalmasabb kop!"
206 107
.
:54 mszzr ' munk voltakésterm'uxetesen Rome
' . irhatnak. ami Wurmm, de
GEORGE WASHINGTON * ! , - - kileitmi?
SZABADKÓMÚVES'ITI'KA ; , Mogatásom Washingtonban, 2006 ip
* . chill-lni a kétségeket.
' ' Fehér Húxtól n kilométerre, a Potomac
__ . . . .h'ivészdombon' emlktdó torony.
.]bld meaőktól pompázó Maryland. 1921-
Legúi-bb komnkban rem csupán Scene-( . . — 'A' __ nevezetes. mintegy too meter magatar-
okkultizmus, hanem egész nemzeteket is. Itt, -. " ' Vám löldraixi kölÉPPonl-libin M
orrunk előtt. ' § . a a torony külünhge: emlékhely.
_Tirkoknt reit ennek . köztinaságnak . ., , ": .hington Masonic Memorial.
tése! (l) ": u mmm : King Streetre. azonnal felfog-
Fat : mondatat muben irta le az Egyem): epmrenynek .: okkult jelleget. Az ókori
htonaliul'pe. az anntór történész Charles A L ! ' ' _ küzül az utolsónak : him Aknndxiai
A szárat kijelentő nlmdat olyan dolgat seitet. m — ' ! mása. És perue egyáltalán nem vé
dig kevsen ügyeltek ful: :: vili; legnagyobb ! , i I másolat felállításakor Alexandria Vim
nemzete ls mis ezoterikus gyökerekkel rende .n - ' ' legmagasabb por-ria johetett rsak számt—
Tutteu kapitany tobb mint egy évszázada iuwtt f
megállapításra, miközben az egydolláros bank' ,_ -- _ w megvallva, mi. szabadkőművesek itt mind
díszítő Nagy Petsétet fürkéute. A pecsétet : - — - 'plomi ielképtendszer bűvöletében élünk
korabban terveztette Thomas leffenon, lohn Mn * a , - 'avueió, akit kijelöltek mellém. amint
Benjamin mmm 1935-ben im a dollárdisze. : x A '" J , unlékhely gúrög stílusú oszlapcsamokába.
D. Roosevelt iavaslzlán. Az emegyikoldalan — . f , felnim minek . Capilóliummzl nemben aL
is eredetileg innának tervezték — ax amerikai s: * ._ — mlgas obeliszk. amely szintén az elsónlm—
tó. lutúgú csillngknmna'val, a másik oldalán pedi! ! * nalam au ott.
csonka piramis. folotte egy háromszögben nagy , * - ' _ onterdekelte Egyiptom7- kerderek ra
Egytől egyig szabzdkóműves—ielkepek, hiszen Fiu—ki' hutvanas e'veinek közepe táián járó ün—
206 109