NIEMANDSBLUME - (ÁRVÁCSKA - NÉMET)

A boldog ember 1932-től a Pesti Napló hasábjain jelent meg folytatásokban, végső alakját 1935-re nyerte el, ekkor adták ki könyv alakban. Ez a könyv nem regény, ez valóság. Egy magyar fölműves életén keresztül a magyar falu képe: nehéz sorsa, apró örömei, nagy nyomorúságai. Az író csak tolmácsa annak a kis világnak, amely...

Móricz nagy trilógiája, az Erdély három kötetével: Tündérkert (1921), a nagy fejedelem (1927), A nap árnyéka (1933) a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére, írta róla az író nagy kortárs kritikusa, Schöpflin Aladár. A magyar ember két nagy történelmi típusát...

Az Égi madár Móricz Zsigmondnak az elsĂľ világháború idején, 1915 és 1916-ban keletkezett elbeszéléseibĂľl készült válogatás. Móricz Zsigmond azon kevés számú író közé tartozik, akiket megtermékenyített a háború... A háborúhoz való viszony Móriczban éppúgy fejlĂľdött,...

„Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet…” Ezeket a kezdősorokat az is ismeri, aki nem tudja, hogy Móricz Zsigmond a gyerekeknek is írt. Állatos verses meséi nemzedékek óta a legkisebbek kedvencei. Szókincse, fordulatai és humora a magyar népnyelvből merít, a játékos rímeket és felelgetőket egykettőre megtanulja minden gyerek. A szereplők, ahogy ez az állatmesékben gyakran előfordul, emberi tulajdonságokat mutatnak. A ravasz róka és a furfangos farkas legtöbbször pórul jár a történet végén, de sokszor kiszámíthatatlan és meglepő a „tanulság”. Az Iciripiciri, és A török és a tehenek mellett a, A csizmadia malacát, a Kismalac és a farkasokat és a többi mesét is méltán szeretik a gyerekek, Reich Károly színes illusztrációi pedig mindenki gyönyörűségére szolgálnak.